<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>VoilaMode</provider_name><provider_url>https://voilamode.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Antalfy Krisztina</author_name><author_url>https://voilamode.cafeblog.hu/author/antalfykrisztinagmail-com/</author_url><title>Alfred Hitchcock heroinja a szőke nők</title><html>&lt;div&gt;

&lt;strong&gt;&lt;em&gt;A rendező szexis rögeszméi &lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt;A történelem tele van tehetséges férfiakkal, festőkkel, zeneszerzőkkel, írókkal és rendezőkkel. Az erősebbik nem képviselői azonban mit sem értek volna, ha nincs mögöttük egy okos, erős, és gyönyörű Nő. Ők a híres emberek hírhedt múzsái, akik a kreativitás és művészet ihletői. Hisz lássuk be, Dante Alighieri sem alkothatta volna meg halhatatlan műveit Beatrice nélkül, vagy Ady Endre sem vetette volna papírra legszebb verseit Léda nélkül. Vajon Sir Alfred Hitchcock mire ment volna szöszke bombázói nélkül?&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/alfred-hitchcock-tippi-hedren-birds-1963.jpg&quot; rel=&quot;lightbox[6026]&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-6027&quot; title=&quot;Alfred Hitchcock és Tippi Hedren&quot; src=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/alfred-hitchcock-tippi-hedren-birds-1963.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;550&quot; height=&quot;432&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;span id=&quot;more-6026&quot;&gt;&lt;/span&gt;

&lt;/div&gt;
&lt;!--more--&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Az alábbi posztban végigfutunk az angol filmrendező legszebb Múzsáin, akik nélkül nem születhettek volna meg olyan remek alkotások, mint a Hátsó ablak, a Psycho, vagy a Madarak.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;Anny Ondra: Blackmail (1929)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A &lt;strong&gt;&lt;em&gt;Zsarolás&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt; az első brit hangosfilm volt akkoriban. A fiatal Anny a bájos &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Alice White&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt; szerpében tűnt fel a filmben, melyből két verziót is  leforgattak, egy hangosfilmet és egy némafilmet.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Anny-Ondra-in-Blackmail-1929.jpg&quot; rel=&quot;lightbox[6026]&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-6028&quot; title=&quot;Anny Ondra &quot; src=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Anny-Ondra-in-Blackmail-1929.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;330&quot; height=&quot;495&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;
Carole Lombard: Mr. és Mrs. Smith (1941)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A gyönyörű színésznő még alig volt 12 éves, amikor először felfigyelt rá egy filmrendező. A &lt;strong&gt;&lt;em&gt;Végre egy jó házasság&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt; című vígjátékban &lt;strong&gt;&lt;em&gt;Ann Krausheimer Smitht&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt; alakította.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Carole-Lombard-in-Mr.-and-Mrs.-Smith-1941.jpg&quot; rel=&quot;lightbox[6026]&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-6029&quot; title=&quot;Carole Lombard a Mr. and Mrs. Smithben (1941)&quot; src=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Carole-Lombard-in-Mr.-and-Mrs.-Smith-1941.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;420&quot; height=&quot;507&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;
Ingrid Bergman: Notorious (1946)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Volt élet a &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Casablanca után&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt; is. Jól tudta ezt a háromszoros Oscar-díjas svéd színésznő is, aki fantasztikus alakítást nyújtott &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Alicia Huberman&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;ként a &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Forgószél &lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;című thrillerben.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Ingrid-Bergman-in-Notorious-1946.jpg&quot; rel=&quot;lightbox[6026]&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-6030&quot; title=&quot;Ingrid Bergman: Notorious (1946)&quot; src=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Ingrid-Bergman-in-Notorious-1946.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;370&quot; height=&quot;497&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;
Marlene Dietrich: Stage Fright (1950)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Szerelem, intrika és gyilkosság, mindez jelen van a &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Félelem a reflektorfényben &lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;című Hitchcock alkotásban. A német színésznő a gyönyörű gyilkos, &lt;strong&gt;&lt;em&gt;Charlotte Inwood&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt; karakterét öltgette magára ebben az izgalmas thrillerben.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Marlene-Dietrich-in-Stage-Fright-1950.jpg&quot; rel=&quot;lightbox[6026]&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-6031&quot; title=&quot;Marlene Dietrich: Stage Fright (1950)&quot; src=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Marlene-Dietrich-in-Stage-Fright-1950.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;330&quot; height=&quot;495&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt;
Grace Kelly: Rear Window (1954)&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A &lt;strong&gt;&lt;em&gt;Hátsó ablak&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt; című bűnügyi film középpontjában egy zsúfolt New York-i bérház áll, melyben egy szörnyű gyilkosság történik. &lt;strong&gt;Jeff &lt;/strong&gt;az egyetlen szemtanúja az esetnek, aki még törött lábbal is utána jár az igazságnak. Főhősünknek nagy segítségére van&lt;strong&gt; Lisa, &lt;/strong&gt;a későbbi monacói hercegnő, &lt;strong&gt;&lt;em&gt;Grace Kelly&lt;/em&gt;.&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Grace-Kelly-in-Rear-Window-1954.jpg&quot; rel=&quot;lightbox[6026]&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-6032&quot; title=&quot;Grace Kelly: Rear Window (1954)&quot; src=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Grace-Kelly-in-Rear-Window-1954.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;550&quot; height=&quot;430&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;
Doris Day: The Man Who Knew Too Much (1956)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;Az ember, aki túl sokat tudott&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt; című film elnyerte a legjobb filmzene Oscar-díját a Doris által elénekelt&lt;em&gt;&lt;strong&gt; Whatever Will Be, Will Be&lt;/strong&gt;/&lt;/em&gt;&lt;em&gt;Ahogy lesz, úgy lesz&lt;/em&gt; daláért.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Doris-Day-in-The-Man-Who-Knew-Too-Much-1956.jpg&quot; rel=&quot;lightbox[6026]&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-6033&quot; title=&quot;Doris Day: The Man Who Knew Too Much (1956)&quot; src=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Doris-Day-in-The-Man-Who-Knew-Too-Much-1956.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;550&quot; height=&quot;453&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;
Eva Marie Saint: North by Northwest (1959)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A szőke szépség az &lt;strong&gt;&lt;em&gt;Észak-Északnyugat&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt; című filmben a jóképű Cary Grant partnereként szinte elbűvölte az akkori nézőközönséget, &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Eva Kendall&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt; szerepében.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Eva-Marie-Saint-in-North-by-Northwest-1959.jpg&quot; rel=&quot;lightbox[6026]&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-6034&quot; title=&quot;Eva Marie Saint: North by Northwest (1959)&quot; src=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Eva-Marie-Saint-in-North-by-Northwest-1959.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;398&quot; height=&quot;546&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;
Janet Leigh: Psycho (1960)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A kaliforniai születésű színésznő 1947-ben kapta meg az első filmszerepét. A világsikert azonban a &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Psycho&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt; hozta meg számára. A filmben tragikus sorsú &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Marion Cranet&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt; alakítja, akit a már klasszikusnak számító zuhanyozós jelenetben, Anthony Perkins egy konyhakéssel halálra szurkál.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Janet-Leigh-in-Psycho-19602.png&quot; rel=&quot;lightbox[6026]&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-6035&quot; title=&quot;Janet Leigh: Psycho (1960)&quot; src=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Janet-Leigh-in-Psycho-19602.png&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;550&quot; height=&quot;407&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;
Tippi Hedren: The birds (1963)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A filmrendező a &lt;strong&gt;&lt;em&gt;Madarak&lt;/em&gt; &lt;/strong&gt;című horrorfilmben megmutatta, hogy bizony a madarak mennyire agresszívvá is tudnak válni az emberekkel szemben. &lt;strong&gt;&lt;em&gt;Melanie Danielst&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt; az agyonplasztikázott&lt;em&gt;&lt;strong&gt; Melanie Griffith&lt;/strong&gt; &lt;/em&gt;édesanyja, &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Tippi Hedren&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt; játszotta.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/I_HEDREN_IN__T_689834a.jpg&quot; rel=&quot;lightbox[6026]&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-6036&quot; title=&quot;Tippi Hedren: The birds &quot; src=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/I_HEDREN_IN__T_689834a.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;370&quot; height=&quot;489&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt;
Dany Robin: Topaz (1969)&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Az akkori kritikusok szerint szerint a &lt;strong&gt;&lt;em&gt;Topáz&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt; Hitchcock egyik legnagyobb bukása volt. A kémdráma hősnőjének &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Nicole Devereaux&lt;/strong&gt; &lt;/em&gt;bőrébe a francia származású színésznő&lt;em&gt;, &lt;strong&gt;Dany Robin &lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;bújt bele.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Dany-Robin-in-Topaz-1969.jpg&quot; rel=&quot;lightbox[6026]&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-6037&quot; title=&quot;Dany Robin: Topaz (1969)&quot; src=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Dany-Robin-in-Topaz-1969.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;500&quot; height=&quot;508&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;
Scarlett Johansson: Hitchcock (2012)
&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Újragondolták és újraforgatták az 1960-as Psychot, melyben &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Janet Leigh&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt; színésznőt &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Scarlett Johansson&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt; alakítja. Az életrajzi filmben &lt;em&gt;&lt;strong&gt;Sir Anthony Hopkins&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt; játsza a neves rendező-producert.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Scarlett-Johansson-in-Hitchcock.jpg&quot; rel=&quot;lightbox[6026]&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-6038&quot; title=&quot;Scarlett Johansson: Hitchcock&quot; src=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Scarlett-Johansson-in-Hitchcock.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;550&quot; height=&quot;407&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;
Sienna Miller: The Girl (2012)&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;A The Girl &lt;strong&gt;&lt;em&gt;Tippi Hedren és Alfred Hitchcock&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt; bonyolult szerelmi viszonyára fókuszál, melyben a szép Tippit &lt;strong&gt;Sienna Miller&lt;/strong&gt; játssza majd el. Híresztelések szerint a rendezőlegendáról szóló film azonban nem kerül be a mozikba.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Sienna-Miller-in-The-Girl-2012.jpg&quot; rel=&quot;lightbox[6026]&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-6039&quot; title=&quot;Sienna Miller: The Girl (2012)&quot; src=&quot;https://voilamode.cafeblog.hu/files/2012/11/Sienna-Miller-in-The-Girl-2012.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;550&quot; height=&quot;366&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;em&gt;&lt;strong&gt;Christine
Forrás:
&lt;/strong&gt;&lt;/em&gt;&lt;a href=&quot;http://www.style.com&quot;&gt;http://www.style.com&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>